A rasszizmus olyan gondolkodásmódot jelent, amely kihangsúlyozza a rasszok (emberfajták) különbözőségét, és azok között - különböző feltételezett tulajdonságaik vagy értékeik alapján - hierarchiát állít fel.
A rassz szó a francia race kifejezés magyarosított alakja, amely emberfajtát jelent. Az emberi rasszokat a 20. század első felében külön fajoknak tartották, ami a rasszista ideológia előretörése idején szinte uralkodó nézetté vált. Ma már közismert, hogy minden ma élő ember egyetlen fajhoz (Homo sapiens) tartozik. A korábbi szóhasználat nyomán a rasszizmust fajelméletnek, faji megkülönböztetésnek is nevezik. Rasszok vagy emberfajták helyett emberi „fajokról” beszélni ugyanakkor ma már régies és tudománytalan szóhasználatnak számít. Maguk az egyes emberfajták is szüntelenül keverednek. A legtöbb ember genetikai és testi jellemzői szerint nem tisztán egyetlen emberfajtához tartozik, hanem egyszerre több rassz jellemző jegyeinek különböző arányú keveredését mutatja.
A rasszizmus ezzel szemben tudományosan nem igazolható módon az egyéneket "tiszta" rasszokba sorolja be. Ehhez a testi jegyek kihangsúlyozása mellett leginkább kulturális szempontokat, gyakran pedig egyes feltételezett közös tulajdonságokat vesz alapul, amelyeket egy-egy rasszra általánosan jellemzőnek tart. A rasszista gondolkodásmód szerint a rasszok közötti hierarchia igazolja az egyének és csoportok diszkriminációját, hátrányos megkülönböztetését. Mint politikai erő, a rasszizmus a 20. század legelején került előtérbe az antiszemitizmus előretörésével, illetve később a nemzetiszocializmus ideológiai alapjaként.
